(A K. a kérdezőt jelöli, a többi személyt nevüknek kezdőbetűivel jelölöm. A beszélgetés néhol elkalandozott a témától, az ilyen eseteket zárójelben jelzem. A beszélgetésben részt vett édesanyám is, aki kivitt kocsival Újlakra.)

 

  a. A 2005. ápr. 29-én készített interjú szövege. Az adatközlők: B. Ká. (férfi), nyugd. (értelmiségi), szül. Marosvásárhely (?), 1930.; B. Kl. (nő, a felesége), nyug. tanár, szül. Zilah (teljes gyermekkorát Somlyóújlakon töltötte), 1931.

 (A kérdés az volt, mielőtt bekapcsoltam volna a diktafont, hogy folyamatos volt-e a szokás fennmaradása vagy szünetelt-e időközben.)

 B. Ká.: Nem szünetelt sose. Igen, ez egy nagyon szép ... szép szokás, és ... volt idő, amikor tiltották is, de azért csak, csak ébren tartották, tehát nem veszett el a ... nem vesztek el a ... az anyagok, és hát persze ugye fiatalok bonyolítják ezt a dolgot, és hát ugye közben megnősül stb., akkor lépnek mások a helyükbe, úgyhogy mindig van, van egy ilyen vezető, aki ... hát ezt a dolgot élteti, és akkor nagyon komolyan készülnek. Úgyhogy ... ez egy elég szép... Hát megvan ennek a leírt szövege is...

A betlehemezés többszereplős népi dramatikus játék. Eredetileg az egyházi elitkultúrához tartozott, majd, periferizálódása során került át a paraszti, populáris kultúrába, ahol napjainkig is él. Az első magyar betlehemes-szövegek a XVII. sz.-ból valók, iskolai előadás céljára készültek. Az utóbbi két évszázadban a magyar betlehemes játékokban a hangsúly a betlehemi eseményekről áttevődött a bundába, subába öltözött betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos, vidám játékéra. A szokás előadói házilag készített betlehemet hordoznak magukkal. Mint a dramatikus játékok általában, a betlehemes játék is három részre bontható szerkezetileg: bekérezkedés (specializált szereplő által előadott), központi jelenet, befejező epizód (általában adománykérés is társul hozzá). Mindezen jellemzők megtalálhatók a somlyóújlaki betlehemes játékban is.

 

 

Nyilik az ég, szózat hangzik

Szent földön mint hajnalodik

Szent angyalok énekelnek

Lelki pásztorok kürtölnek

Örömizmus, égizmus

Gyertek lássuk a kis Jézust

Bethlehem kis városába

Mutatkozik az égnek csillaga

Tétjószivvel emelkedik

S mindenki látja, hogy törekszik

Te is hát kis bárányka

Égből jött kis babácska

Mit vigyünk szent ajándékul

Égnek égő lángjából

Hogy lássuk az üdvözitőt

Égből jött kis csecsemőt.

Egy szép kis betlehemet készitettünk e ház bemutatására

Kérjük a házigazdát

Szabad e bejönni?

 

A tömegkommunikációs eszközökön keresztül terjedő információk egy részétől (a nagyobbik részétől) az ember objektivitást vár el, jogosan, hiszen nem valakinek a véleményére, hanem magára a tényre kíváncsi. Van azonban olyan műfaja a tömegtájékoztatásnak, amely éppen szubjektivitása révén hat, éppen az adja meg jelentőségét.

 

Krisztus előtt 65-ben született és Krisztus után 8-ban halt meg, de viszonylag rövid élete alatt is olyan jelentőset alkotott, hogy kétezer év távlatából is élőként emlékezünk rá. Apja felszabadított rabszolga, aki leleményes pénzember, pénzváltó volt. Így a költő jómódú fiúként nevelkedett, bizonnyal lelkesedett a nagy hagyományú köztársaságért. Huszonegy éves volt, amikor Brutus és társai a köztársaság védelmében megölték az egyeduralomra törő Julius Caesart. Önkéntesként beállt a köztársaságot védő Brutus és Cassius seregébe, Octavianus és Antonius ellen harcolva, de később már nem látta a testvérháború értelmét, és az is kiderült, hogy nem alkalmas katonának. Egyik öngúnyoló versében bevallotta, hogy úgy félt az öldökléstől, hogy az összeütközés kezdetekor pajzsát, fegyvereit eldobva menekült, vagyis katonaszökevény lett, és meg sem állt Athénig. Apja pénzt küldözgetet neki titokban, hogy tanulhasson kedvére, de óvta fiát a hazatéréstől, amíg hivatalos amnesztiát nem kap. Horatius ez alatt az idő alatt lelkesen tanulta a sokféle tudnivalót, amit a híres athéni iskolák ígértek. Nem csak a görög nyelvet, de a görög irodalmat és a görög tudományokat, köztük az egymással is vitázó görög filozófiai tanításokat is könnyen, szórakozva tanulta. Mértékletesen, de okosan kihasználva a napokat, fejlődött magas művészetté költői képessége. Már athéni évei alatt életét mindhalálig elkísérő elvei szerint élt, melyek ma már mint szállóigék, esetleg mint elcsépelt közhelyek élnek tudatunkban (nem egyről azt is gondolhatjuk, hogy magyar közmondás, olyannyira beépült mindennapjainkba). Az „Aurea mediocritas” (arany középszer – szélsőségektől mentes élet), a „Carpe diem!” (használd ki a napot) vagy a „Memento mori!” (megemlékezzél a halálról) már általános iskolás korunk óta kísér (vagy éppen kísért) bennünket.