Elsőéves koromban (2005.) írtam egy szokáselemzést a somlyóújlaki betlemezésről. Ezt közlöm az elkövetkezendő három héten, részleteiben, előbb a betlehemes szövegét, majd az elemzést, végül, függelékként, az interjúkat. Áldott Ünnepeket mindenkinek!!
Betlehemes játék Somlyóújlakon
– interjúszövegek –
(A K. a kérdezőt jelöli, a többi személyt nevüknek kezdőbetűivel jelölöm. A beszélgetés néhol elkalandozott a témától, az ilyen eseteket zárójelben jelzem. A beszélgetésben részt vett édesanyám is, aki kivitt kocsival Újlakra.)
a. A 2005. ápr. 29-én készített interjú szövege. Az adatközlők: B. Ká. (férfi), nyugd. (értelmiségi), szül. Marosvásárhely (?), 1930.; B. Kl. (nő, a felesége), nyug. tanár, szül. Zilah (teljes gyermekkorát Somlyóújlakon töltötte), 1931.
(A kérdés az volt, mielőtt bekapcsoltam volna a diktafont, hogy folyamatos volt-e a szokás fennmaradása vagy szünetelt-e időközben.)
B. Ká.: Nem szünetelt sose. Igen, ez egy nagyon szép ... szép szokás, és ... volt idő, amikor tiltották is, de azért csak, csak ébren tartották, tehát nem veszett el a ... nem vesztek el a ... az anyagok, és hát persze ugye fiatalok bonyolítják ezt a dolgot, és hát ugye közben megnősül stb., akkor lépnek mások a helyükbe, úgyhogy mindig van, van egy ilyen vezető, aki ... hát ezt a dolgot élteti, és akkor nagyon komolyan készülnek. Úgyhogy ... ez egy elég szép... Hát megvan ennek a leírt szövege is...