A fentebb közölt Csak egy szög dolgozat irodalomjegyzéke és függeléke (melyre a dolgozatban magában is van utalás, de nem akarta egy posztba betenni).

 

 IV. Irodalom

 

***Kannibál cigányok – Horrorisztikus cigány bűnlajstrom a Kassai Naplóból, 1927-ből. barikád.hu, 2009. július 28.; átvéve a Kapu folyóirattól. (http://barikad.hu/node/33428)

Katona Imre: A folklór általános jellemzői. In: Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór (27–29. o.). Budapest, Osiris, 1998.

Keszeg Vilmos: A folklór változása. In: Demény István Pál – Gazda Klára – Keszeg Vilmos – Pozsony Ferenc – Tánczos Vilmos (szerk.): Magyar népi kultúra Tankönyv (37–39. o.). Kolozsvár, Ábel, 2000.

Klaniczay Gábor: Boszorkányok, bűnbakok: hogyan működik a vádaskodás logikája? Mindentudás Egyeteme előadás. (http://www.mindentudas.hu/klaniczaygabor/20060411klaniczay3.html)

Klaniczay Gábor: Boszorkányüldözések kialakulása Európában. Rubicon (főszerk. Rácz Árpád). Boszorkányság, mágia, lélekutazás (6–14. o.). XV. évf., 157. sz., 2005/7.

Koltai Tamás: Cigányút. Színház, 2003. dec. (http://szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=12990&catid=1:archivum&Itemid=7)

Kramer, Heinrich – Sprenger, Jacob: Malleus maleficarum maleficas et earum haeresim ut phramea potentissima conterens azaz: Boszorkányok pörölye, mellyel minden boszorkány és az ő eretnekségük igen hathatósan eltiporható. Első kiadása 1487.

Mohácsi István: Csak egy szög.

Ortutay Gy.: Variáns, invariáns, affinitás. In: Demény István Pál – Gazda Klára – Keszeg Vilmos – Pozsony Ferenc – Tánczos Vilmos (szerk.): Magyar népi kultúra Szöveggyűjtemény (147–160. o.). Kolozsvár, Ábel, 2001.

Tóth G. Péter: A gonosz megalkotása. In: Rákai Orsolya – Z. Kovács Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban (211. o.). Budapest–Szeged, k. n., 2002.

Vass László: Megjegyzések szövegek makroorganizációjával kapcsolatban. Részletek. (http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vportrea.htm)

 

 

V. Függelék

 

1. Zöld az erdő, zöld a hegy is...

 

Zöld az erdő, zöld a hegy is,

A szerencse jön is, megy is.

Gondok kése húsunkba vág,

képmutató lett a világ.

 

Egész világ ellenségünk,

űzött tolvajok közt élünk.

Nem loptunk mi, csak egy szöget,

Jézus vérző tenyeréből.

 

Isten, könyörülj meg nékünk,

ne szenvedjen tovább népünk,

megátkoztál, meg is vertél,

örök csavargókká tettél.

 

2. „... onnan is kivenni...”

 

a. Idézet a drámából (mit tegyenek a cigányokkal?)

póczik l. anna    Sós kútba vetni!

csordás lány     Onnan is kivenni!

Varannai            Kerék alá tenni!

csordás lány     Onnan is kivenni!

 

b. Gyermekmondóka

Katalinka, Katalinka,

Szállj el, szállj el,

Jönnek a törökök,

Sós kútba vetnek,

Onnan is kivesznek,

Kerék alá tesznek,

Onnan is kivesznek,

Ihol jönnek a törökök,

Mindjárt agyonlőnek.

 

c. Cantata Profana librettója (alapja román koloindaszöveg)

Volt egy öreg apó.

Volt néki, volt néki

Kilenc szép szál fia

Testéből sarjadzott

Szép szál kilenc fia.

Nem nevelte őket

Semmi mesterségre,

Szántásra-vetésre,

Ménesterelésre;

Csordaterelésre:

Hanem csak nevelte

Hegyet-völgyet járni,

Szarvasra vadászni.

 

Az erdőket járta

És vadra vadászott

Kilenc szép szál fiú.

A vadra vadásztak,

Annyit barangoltak

És addig vadásztak,

Addig-addig, mígnem

Szép hídra találtak,

Csodaszarvasnyomra.

Addig nyomozgattak,

Utat tévesztettek,

Erdő sűrűjében

Szarvasokká lettek:

Karcsú szarvasokká váltak

Erdő sűrűjében.

 

Az ő édes apjok

Várással nem győzte,

Fogta a puskáját,

Elindult keresni

Kilenc szép szál fiát.

Reátalált a szép hídra

Hídnál csodaszarvasnyomra;

Szarvasnyom után elindult,

El is jutott hűs forráshoz,

Hűs forrásnál szarvasokhoz.

Féltérdre ereszkedett,

Hej, egyre rá is célzott.

De a legnagyobbik szarvas

– Jaj, a legkedvesebb fiú –

Szóval imígy felfelele:

„Kedves édes apánk,

Ránk te sose célozz!

Mert téged mi tüzünk

A szarvunk hegyére

És úgy hajigálunk

Téged rétről rétre,

Téged kőről köre,

Téged hegyről hegyre,

S téged hozzávágunk

Éles kősziklához:

Izzé-porrá zúzódsz

Kedves édes apánk!”

 

Az ő édes apjok

Hozzájuk így szólott,

És híva hívta,

És őket hívó szóval hívta:

„Édes szeretteim,

Kedves gyermekeim,

Gyretek, gyertek haza,

Gyertek vélem haza,

Jó anyátok vár már!

Jöjjetek ti vélem

A jó anyátokhoz,

A ti jó anyátok

Várva vár magához.

A fáklyák már égnek,

Az asztal is készen,

A serlegek töltve.

Az asztalon serleg,

Anyátok kesereg; –

Serleg teli borral,

Jó anyátok gonddal.

A fáklyák már égnek,

Az asztal is készen,

A serlegek töltve...”

 

A legnagyobb szarvas,

– Legkedvesebbik fiú –

Hozzá imígy szóla:

„Kedves édes apánk,

Te csak eredj haza

A mi édes jó anyánkhoz!

De mi nem megyünk!

De mi nem megyünk:

Mert a mi szarvunk

Ajtón be nem térhet,

Csak betér az völgyekbe;

A mi karcsú testünk

Gunyában nem járhat,

Csak járhat az lombok közt;

Karcsú lábunk nem lép

Tűzhely hamujába,

Csak puha avarba;

A mi szájunk többé

Nem iszik pohárból,

Csak hűvös forrásból.”

 

Volt egy öreg apó.

Volt néki, volt néki

Kilenc szép szál fia

Nem nevelte őket

Semmi mesterségre

Csak erdőket járni,

Csak vadat vadászni.

És addig-addig

Vadászgattak, addíg:

Szarvassá változtak

Ott a nagy erdőben.

 

És az ő szarvuk

Ajtón be nem térhet,

Csak betér az völgyekbe;

A karcsú testük

Gunyában nem járhat

Csak járhat az lombok közt;

A lábuk nem lép

Tűzhely hamujába,

Csak a puha avarba;

A szájuk többé

Nem iszik pohárból,

Csak tiszta forrásból.

Címkék: csak egy szög

A bejegyzés trackback címe:

https://szemanrozsa.blog.hu/api/trackback/id/tr492658016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.